Kiderült, a litván apja „cigány”-nak hív engem. Ennek örülhetek, mert állítólag ez még nem is olyan rossz a család ismerőseinek becenevéhez képest. Apu ugyanis mindenkinek ad egy becenevet, ami még véletlenül sem keresztnév, lásd a lánya barátját Quasimodonak…

Ma kipipáljuk a lista utolsó elemét, helyére tesszük a zárókövet, levesszük az utolsó meggyes ízű édességet a közért polcáról, hadd rohadjon rájuk a barackos, kell a kutyának, és elmegyünk az Első Felvonás templomba (Sant’Andrea della Valle), amit csak így hívunk…

A tegnapi Szent Lépcső után a litván még ma reggel is lutheránus volt, ami nagy szó, mert nem tudja, az miben is más; de szó volt arról is, hogy új szektát alapítunk, nekünk Szent Gangunk lesz, és mi leszünk ott a Szent Házmesterek. Mára volt jegyünk a Villa Borghesebe; ott aztán…

Ma reggel elaludtuk a pápai áldást, úgy volt, hogy kimegyünk, de aztán hagytuk a fenébe, legfeljebb elmegyünk vízkeresztkor, így is már annyi áldás van rajtunk, hogy ihaj, tíz ország nemzeti lottóját fogjuk teljesen lenullázni idén, könyörületből nem is viszünk el más…

Szilveszter. Mára a Via Appia, és a katakombák voltak tervben délelőtt, de nem keltünk fel. Mivel megint bezár minden egy időre, előre kellett vásárolnunk, többek közt balzsamos, Looney Toons-os papírzsebkendőt, amiért fele királyságunkat elajándékoztuk volna tegnap. Az…

Ma beszélő van, nem is lehetett parkolni a börtön közelében; és nem épp a legótvarabb kocsik sorakoztak előtte, talán majd legközelebb sikerül a tökéletes bűntény. Ma azonban az ókori Rómával foglalkozunk, Forum Romanum, hét domb, és mindaz, amiknek a képeit évekig…

Reggel ment a harc, mert a litván kapott egy receptet Litvániából litvánul, a háziorvosa felírt neki valami antibiotikumot, hogy azt szerezze be. Tudni kell, hogy ő nagyon bogyós, már-már élvezettel kapkodja be. A patikában, noha művészet volt elolvasni az orvos írását, megszerezte…

Ma már ketten köpködünk, mert nekem is fáj a torkom. Mykolas ellopta a tekercs papírt a WC-ből, hogy legyen mibe orrot fújnia. A mai terv igen képlékenynek ígérkezett, nagyjából ugyan tudtuk, mit akarunk ma megnézni, de minden útközben dőlt el. Miután elfogyasztottuk a…

Felkeltünk, nyomorultul, nem mintha én is elkaptam volna az a rémséget, ami most a litvánban fertőz (bár vannak erre mutató jelek), hanem a hátamon mintha becsípődött volna valami, fogalmam sincs, mi lehet az, de nagyon erős a nyilalló fájdalom, levegővételnél is érzem, és nem…

Csak asszisztálni tudok hercegem haldoklásához; egész nap aludt, én meg úgy gondoltam, minek menjek be a városba, már érvényes jegyem sincs, és még mindig minden zárva, így fordításaimmal, írásbeli dolgaimmal igyekeztem felzárkózni. A talpam egyébként is éget a tegnap túra…

Ma reggel kelteget a herceg, hogy ideje már, majd kezembe nyom egy etióp éhező és egy gnómszerű teremtmény szerelemgyerekét ábrázoló képet, aminek lóg a jobb mellbimbója, hogy boldogkarácsonyt, ez egyébként én vagyok. Aha. Hát, nagyon kedves tőled, tök eredeti, és mivel tudom,…

Szenteste van egész nap, szentdélelőtt gyorsan bevásároltunk a következő napokra a létfontosságú táplálékokból, aztán szaladtunk haza, mert szakadt az eső. Az éjféli misézést mindenképpen ki szerettük volna próbálni, de hiába néztük az időjárásjelentést, nem lett jobb.…

Felkeltünk, elintéztük a recepciót, vásároltunk kaját, és bementünk a városba. A Vatikánnal kezdtük, vagyis, kis kerülőúton mentünk, hogy az Ottaviano metrótól ne oldalt, hanem szembetaláljuk magunkat a Szent Péter térrel. Ennek eredményeképp találtunk egy kis pinceboltot,…

Reggel megyek Riminihez (aki most jó könyvet hozott el, s nem is késett), és látom, a koli hirdetőtábláján kinn díszeleg egy Rossellinek (és zárójelben Ándzselónak) címzett képeslap, hogy boldog karácsonyt kíván ezáltal egy tavalyi lengyel Erasmusos. Na, ez tisztára Kuvait.…

Mivel új időszámítás kezdődik mától, gondoltam, le kéne cserélni a római számokat arabra, mint egy könyvben, ez volt a terjengős előszó, és most kezdődik a lényeg, de annyira tetszenek, hogy maradnak. Bocs. Tehát felkeltem ötkor, visszataláltam a metróhoz, megjött az első,…

Tegnap késő estig pakolásztunk, az utazás túlélési esélyeit latolgattuk majdnem hajnalig. Mivel levizsgáztunk, nem tartottuk fontosnak, hogy pontosan érjünk be órakezdésre; ez az enyhe kifejezés hivatott takarni, hogy csak dél körül indultunk el, és még Antontól sem köszöntünk…

Kezdetben vala az ige, majd röviddel utána a szójáték, ami a legfárasztóbb humor. A szokatlan légitársaság (Niki Airways) fél nyolcra tett le Rómában. Megtehettem volna, hogy a Terminin felülök az első vonatra Firenze felé, de mivel életemben először voltam ott, gondoltam,…